Miért választottad hivatásként a szépségipart?

Teljesen véletlenül kerültem a szakmába, de a szempillaépítés, bár csak hobbinak indult, első látásra szerelem lett.

Miért lettél oktató?

Vendéglátós és kereskedelmi múltamból kifolyólag, mióta az eszemet tudom, emberekkel foglalkozom. Mindig szerettem másokat segíteni a munkahelyeimen, tapasztalataimat átadni, hogy az általam már bejárt út segítségére legyen másoknak, megkönnyítve a munkájukat. 
Innen indult az ötlet, hogy oktatással foglalkozzak.

Mikor tartottad életed első „hivatalos” oktatását, és milyen élmény volt?

2020-ban oktattam először. Természetesen nagyon izgultam, de látva a tanulók tudásvágyát, gyorsan elmúlt minden félelmem. Nagyon jó érzés volt átadni a tapasztalataimat.

Mi a munkád legjobb oldala az oktatásban és a szépségiparban?

Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, velük beszélgetni. Jó érzés, hogy tudok segíteni a tanulóknak egy csodás szakma megismerésében, a vendégeknek pedig a külsejük szebbé varázsolásában.

Mi a munkád legnehezebb része?

A szempillaépítés nagyon aprólékos, komoly odafigyelést igénylő munka. Nehéz közben a vendégekre is figyelni, mert igénylik a beszélgetést.

A legnehezebb, amikor valami rossz dolog történik velük, és erről mesélnek. Rossz érzés, hogy nem tudok segíteni nekik.

Hogyan kerültél a Szempilla Akadémia csapatába?

Nagyon régen, 2015 környékén egy kolléganőm által majdnem jelentkeztem, aztán az utolsó pillanatban másképp alakult. Egy ideje már érik bennem a gondolat, hogy meg kellene próbálnom.

Kire tekintesz szakmai mesteredként? Kinek a munkásságát követed figyelemmel?

Elena Keplinger ötnapos maratoni oktatásán nagyon sokat tanultam.

Pár szó a családodról! Támogatnak, milyen szerepük van a mindennapi munkádban?

A lányom sokat van bent a szalonban, a vendégek szeretnek vele beszélgetni. Kislányként sokat „pillázott” babafejen, a ragasztószalagra pakolta a pillákat. Sokáig azt mondta, hogy ha nagy lesz, pillás lesz.

Szerencsére a párom is támogat, és otthon sokat segít, amíg hétvégén is dolgozom.

Mi a hobbid?

Nagyon szeretek kirándulni és utazni. Szinte mindegy, hogy a hegyekbe vagy vízpartra megyünk. Szeretek a családommal időt tölteni, társasozni és biciklizni.

Ha nem a szépségipart választottad volna, mi lennél most?

Területi képviselőként dolgoznék, hiszen korábban ezzel foglalkoztam, vagy rendezvényszervező lennék. Ez volt az egyik régi álmom.

Mi életed három legjobb élménye, amit az oktatásnak vagy a szépségiparnak köszönhetsz?

Nagyon sok vendégem van, akik a kezdetektől, 2011 óta mellettem vannak. Többen sokkal többet jelentenek számomra, mint egy vendég: igazi barátságok alakultak ki.

Melyik folyamatot szereted a legjobban a munkád során?

Azt szeretem, amikor már majdnem kész vagyok a pillaépítéssel, megvan a szett sűrűsége és formája, és látom a munkám eredményét.

De a legjobb érzés mégis az, amikor elkészülök, a vendég belenéz a tükörbe, és látom az arcán az elégedettséget. Minden alkalommal örülni tudnak a látványnak.

Melyik technikát szereted a legjobban tanítani, és miért?

Az 1D-t azért, mert a tanulók az alapoktól indulnak. Látszik rajtuk a tanulni akarás, és nagyon figyelnek minden szavamra, mozdulatomra.

A volume technikát pedig azért szeretem, mert az erre érkező tanulók már ismerik az alapokat, és szeretnének fejlődni. Jó ezt látni.

Mivel lehet a leginkább kiborítani a munkád során, az oktatásban vagy a mindennapokban?

Az oktatásokon az borít ki, ha például mutatom a helyes csipesztartást, de a tanuló meg sem próbálja úgy tartani. Ugyanígy nehéz kezelni, amikor valaki kapkod, nem pontos a munkája, de az oktatáson már csak az számít neki, hogy 45 perc alatt építsen egy teljes szettet.

A mindennapi munkám során pedig az zavar, amikor a vendég nem becsüli meg a munkámat, tépkedi a saját pilláit, dörzsöli a szemét, és emiatt egy kéthetes töltés alkalmával gyakorlatilag új szettet kell építenem.

Mitől érzed azt, hogy az oktatás, amit tartottál, kifejezetten jó volt?

Amikor azt látom, hogy a tanuló az oktatás végére érti és tudja, mit csinál, és láthatóan tetszik neki, amit alkotott.

Milyen területen szeretnél leginkább fejlődni a következő években?

A szakma folyamatosan változik, ezért szeretnék lépést tartani az újdonságokkal. Bármilyen továbbképzésen szívesen részt veszek.

Nagyjából 15 oklevelem van, ami szintén azt mutatja, hogy mindig van mit tanulni.

Mondj három olyan dolgot, amit általában nem tudnak rólad az emberek vagy a csapatunk tagjai!

1. Bár 2011-ben vettem részt az első „pillás” oktatáson, nem ez volt az első kapcsolatom a szépségiparral. 18 évesen elvégeztem egy műkörmös tanfolyamot, ami nem lett szerelem. Akkor megállapítottam, hogy soha nem fogok napi 8–10 órát egy helyben ülni. Most heti hat napban ülök ennyit.

2. Gyerekként élsportoló voltam, kézilabdás karriert terveztem, de egy komoly sérülés, amely végigkíséri az egész életemet, egy tollvonással áthúzta az álmaimat.

3. Már 15 éves koromban elkezdtem dolgozni az iskola és a sport mellett, heti 15–20 órában. Sokszor egyszerre két-három helyen is dolgoztam, hogy egyedül fenn tudjam tartani magam.